Parker pepin
(Bőralma)

Első leírása: 1809

Érési idő: Szeptember vége

Valószinű Angliából származik, és egy bizonyos gyümölcskedvelő Parker kapitányról (hajós? százados?) kapta nevét. Diel 1809-ben írta le onnantól kezdve rohamosan terjedt Európában, addig-addig míg ismertebb lett a kontinensen, mint a szigetországban.

Szeptemberben szedhető, kis, legfeljebb közepes méretű gyümölcse van, lisztharmatra kissé érzékeny. Jó pollenadó és bőtermő. A nálunk levő fa MM106-os alanyon van.

Ő az akit szüleink leginkább illettek a “bőralma” elnevezéssel, mert gyümölcsének felülete teljesen parássá, bronzossá válik az érés közeledtére. Több hasonló küllemű gyümölcs volt elterjedve a házikertekben Magyarországon, így a bőralma elnevezés alatt valójában több fajta is rejtőzik. A Parker pepin népszerűségét többek között annak is köszönheti, hogy nem jellemző rá a szakaszos gyümölcshozás, azaz nem alternál, minden évben megbízhatóan és sokat terem, valamint az alföldi körülményeket is jól birja.